Iharosberény
Somogy megye nyugati szélén, a “Zalai-Dombvidék” középtájon és a “Zalaapáti-Hát” kistájegység dél-keleti, már Somogy megyére áthúzódó részén helyezkedik el. Itt találkozik a somogyi homokhát a zalai dombsággal. A magyar szelídgesztenye őshazája. Itt van az ország egyik legnagyobb ültetvénye.
A “berény” szó feltehetően kabar vagy besenyő eredetű. A többi berénytől megkülönböztető “iharos” előtagot vélhetően a tájra jellemző juharfa adta. A táj növényzetét a zalai flórajárás jellemzi, melynek legelterjedtebb erdő-társulásai a gyertyános kocsánytalan tölgy, a bükkös, és a cseres tölgyes. Erdei vadállománya gazdag. Az őzek, szarvasok, vaddisznók mellett a tekeres-berki árok a magyar vidrapopuláció egyik fontos élőhelye.
A település legfontosabb idegenforgalmi látványossága az 1750-ben épült barokk kastélyépület, amely a 61-es út mellett, a csurgói kereszteződés előtt található.
Az épületet Inkey Gáspár császári tábornagy építtette, az Inkey család iharosberényi ágának lakóhelye és uradalmi központja 1945-ig. A kastélyhoz tartozó park gondozott, közútról könnyen megközelíthető.
Iharosberényben évszázadok óta él együtt ember és szelídgesztenye, ez az ősi kultúrnövény.
A település környékén a Dél-dunántúli termőtáj részeként megmaradt ősi szórvány liget erdőkben magról nevelt, igen nagy termetű, több száz éves fák hullajtják ősszel termésüket. Gesztenyeérés idején nagy ünnepség van a faluban.
A környék másik természeti értéke a Baláta-tó. A háromszáz hektár területű ősláp kialakulása feltehetőleg a jégkorszakra vezethető vissza. A homokbuckák közötti mélyedésekben agyagréteg rakódott le, amely vízzáró réteget alkotva összegyűjtötte a csapadékot. Így keletkezett a Baláta, amelynek mindenkori vízterületét a csapadékvíz határozza meg. Időszakonként a tó kiszáradni látszik, mint történt ez a negyvenes és a kilencvenes években, de a bőséges csapadék hatására regenerálódott. A területet Boros Ádám botanikus fedezte fel 1922-ben, lejegyezve élővilágát. Tőle hallhattak az érdeklődők a hazánkban egyedül itt honos, az egész földön is csak 50 élőhelyen ismert húsevő növényről, a rovarfogó Aldrovanda vasiculosáról. Az ország mindegy 200 fészkelő madárfajából hozzávetőleg 70 költ itt. Megfigyeltek hollót, fekete gólyát és rétisast is. A Baláta ma erdőrezervátumként a terület leginkább védett természeti kincse.
Gyékényes – Iharosberény 23 km