Berzence
Több mint hétszáz éves település. Évszázadokon át állta a történelem viharait. Védőbástya volt a végeken a török elleni harcokban. Nagy akarással küzdött fennmaradásáért. A helységnév keletkezése: az ősszláv berza : nyír –fát jelent. A falu a Drávától nem messze fekszik. Nyírfa erdők között távolodik el a folyótól. A Dráva menti fanévből a természeti táj növényzetének nevéből alakult ki a név. 1468-tól a környéket Forster György birtokolta, aki Somogy megye alispánja volt. A berzencei kastélyt is ő építtette. A török hódoltság idején földrajzi fekvése miatt várának szerepe megnövekedett. 1532-ben rövid ostrom után a szultán a várat elfoglalta. Tíz évvel később ismét a magyarok kezén van. A Festetics család volt a földesura 1835-től. A község pecsétje 1854-től a templomtorony, kereszttel a csúcson, előtte három lépcső. Az elmúlt évtizedek fejlődése a község arculatát nagyban megváltoztatta. Megóvták a műemlék és műemlék jellegű épületeket. Ezek: Szent Antal templom, Nagy templom, Zárda kápolna, Festetics kastély, Várdomb. A község természeti környezete jelentősen nem változott. Ma is a Dél-Dunántúli Dombság nagy kiterjedésű erdői határolják. A község környezetének természeti értékeit nemzeti park óvja – így a lankóci-erdőben előforduló kockás liliomot is. A település gazdasága elsősorban mezőgazdasági jellegű, de gyors fejlődésű a szolgáltató ipar is. Berzence és a horvátországi Gola között közúti határátkelőhely működik.